Hegy és Bor

Kolesár András felvétele. MInden jog fenntartva.

A talaj és a bortermő szőlő kapcsolata a földtörténeti múltba nyúlik vissza. Ezért kimondottan érdekes a Szent György-hegy és a szőlészet kapcsolata, hiszen a vulkániukus eredetü úgyn. tanúhegy egyedi fejlődési lehetőséget ad a Vitis viniférának, a nemes szőlőnek. 

Az európai szőlőfajták elterjesztői (először a görögök, majd a rómaiak) Pannóniába is behozták a nemes szőlőt, így a több mint másfél ezer év termesztési tevékenysége alatt térségünkben is értékes szőlővidék alakult ki. 

A Balaton-felvidéket sokan a Francia Riviérához hasonlították, hasonló égtáji kitettsége és klímája miatt. Itt mindig is kitűnő borok teremtek. Az itteni, rómaiak idejéből származó szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos tárgyak és létesítmények maradványai arra utalnak, hogy ez a táj korukban kiemelt bortermelői vidék volt, akár Pannónia bortermelésének központja. 

Az itteni borok jellegét is első sorban a termőhely földrajzi elhelyezkedése határozza meg. Emelett a talajviszonyok, (a talaj kőzettani felépítése), a makro- és mikroklíma, de a termőhely fekvése is kiemelt szerepek kapnak. 

A Szent György-hegyen a lejtőket főleg az agyag és homok, valamint a lösz- és bazalttörmellék mállása során keletkezett kőzet alkotja. Ez egy kitűnő talajt ád az itteni borok számára. A kedvező talajtujaldonságokhoz hozzájárul a kiegyenlített éghajlat, sok napsütéssel.